logo1logo1logo1logo1
  • Mottó
  • Bemutatkozás
  • Kiknek segíthetek?
  • Hogyan segítek?
  • Blog
  • Kapcsolat
✕

Egy vak ember ült egy épület előtt a lépcsőn, lábánál kalap, táblával, a következő szöveggel:

“Vak vagyok. Kérem, segítsenek!”

Arra ment egy újságíró, és látta, hogy a kalapban alig van pénz, csak pár fillér. Lehajolt, dobott a kalapba pár koronát, s anélkül, hogy megkérdezte volna, elvette a táblát, és a másik oldalára írt egy mondatot. Délután visszatért a vak emberhez, és látta, a kalapban sok pénz van. A vak felismerte a lépteit, s megkérdezte tőle, hogy ő írt-e a táblára, s ha ő volt, akkor mit. Az újságíró így válaszolt:

“Semmi olyat, ami nem lenne igaz. Csak soraidnak kicsit más formát adtam.”

Mosollyal az arcán távozott. A vak soha nem tudta meg, hogy a táblán ez állt:

“Tavasz van, és én nem láthatom.”

Változtass a stratégiádon, ha valami nem sikerül, és meglátod, minden jobbra fordul!

(ismeretlen)

Post Views: 35
Megosztás
0

Related posts

A legveszélyesebb mondat a világon


Tovább

„Kik tudtunk lenni egymás számára?”


Tovább

A gerinces pedagógus: Ahol a hivatás véget ér, és az ember kezdődik


Tovább

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

© 2019 Örömmel az iskolában - Pinto Renato weblapja. Minden jog fenntartva. | Készítette és tárolja: Webprodukt Stúdió