A gyermekkori labdarúgás szabályai
- Aki a legnagyobb súllyal bírt (legkövérebb volt), az állt mindig a kapuban.
- A játék akkor ért véget, amikor mindenki elfáradt.
- Még akkor is, ha 20-0 lett az eredmény, aki utolsó gólt szerezte, az nyert.
- Nem volt játékvezető.
- Szabálytalan szerelés csak az volt, ha valaki sírni kezdett.
- Nem volt les.
- Ha a labda tulajdonosa mérges lett, a játék véget ért.
- A 2 legjobb játékos nem lehetett ugyanabban a csapatban.
- Ha utoljára választottak, nagy megaláztatás volt, ami azt jelentette, hogy senki sem akart téged.
- 2-3 órát játék biztosan lement egyhuzamban.
- A játék félbeszakadt, amikor egy idősebb ember a pálya mellett elhaladt.
- A legközelebbi környék játékosai örök ellenségek voltak.
- Akiknek fogalmuk sem volt a futballról, cserék vagy legfeljebb védők lehettek.
- Amikor a nagyobb (idősebb) srácok játszottak, tiltakozás nélkül el kellett hagynod a pályát.
- Mindig volt egy valaki, aki megzavarta a játékot, és azzal fenyegetőzött, hogy elveszi és kilyukasztja labdát.
- A játék fogadással indult, nagyon komoly volt, mintha egy döntő lett volna.
- Kapuként két kődarab vagy két kabát szolgáltak, de az egyik csapat kapuja mindig a kisebb volt.
- Mindegy, hol értél a kezeddel a labdába, büntetőrúgás következett.
- A szabályokat a játék megkezdése előtt megállapították, persze döntő szava a labda tulajdonosának volt.
- Ha csak picit is hozzáértél a kapushoz, az már kapustámadásnak bizonyult.
Forrás: https://www.facebook.com/groups/378274796523894/permalink/627409741610397