Egy napon egy nyugdíjas tanár találkozott egy fiatal férfival, aki megkérdezte tőle:
– Tanár úr emlékszik rám? Az öreg némi töprengés után azt mondta neki, hogy nem.
Aztán a fiatalember elmondta, hogy a tanítványa volt, mire a tanár megkérdezte tőle:
– Ó, igen? És most milyen munkát végez?
A fiatal férfi így válaszolt:
Nos, tanár vagyok én is.
– Ó, milyen kedves, mint én? – kérdezte tőle az öreg.
– Nos, igen. Tulajdonképpen azért lettem tanár, mert ön arra inspirált, hogy olyan legyek, mint maga.
Az öreg pedagógus kíváncsi lett és arra kérte a fiatalembert, mondja el neki, miért. És a fiatalember a következő történetet mesélte el neki:
– Egy napon az egyik osztálytársam egy gyönyörű új órával jött az iskolába, én pedig elloptam. Nem sokkal ezután ő észrevette a lopást, és azonnal jelezte azt a tanítónknak, aki ön volt.
Maga pedig a következőt mondta az osztálynak:
– Az előző órában ellopták az egyik társatok óráját. Aki ellopta, kérem, adja vissza!
De én nem adtam vissza, mert nem akartam, mert féltem a megszégyenítéstől.
Aztán ön becsukta az ajtót, és mindannyiunknak azt mondta, hogy álljunk fel, mert egyenként fogja ellenőrzi a táskáinkat és a zsebeinket. De először azt mondta, hogy csukjuk be a szemünket.
Mi így tettünk, és ön elkezdte keresni az órát zsebről, zsebre járva. Amikor odajött hozzám, természetesen megtalálta a vekkert, és elvette azt.
Az óra keresését, azonban ezután sem hagyta abba, végül amikor befejezte, csak ennyit mondott:
-Most már kinyithatjátok a szemeteket! Megtaláltam az órát!
Soha nem mondott nekem semmit, és soha nem említette az epizódot. Soha nem nem árulta el, hogy ki volt az, aki lopott.
Azon a napon örökre megmentette a méltóságomat! Életem legszégyenletesebb napja volt! De ön soha nem mondott nekem semmit, és bár soha nem szidott vagy hívott, hogy erkölcsi előadást tartson, világosan megértettem az üzenetet! És hála magának, megértettem, hogy ezt kell tennie egy igazi pedagógusnak!
Emlékszik erre az epizódra, tanár úr?
A tanár így válaszolt:
-Hát persze, hogy emlékszem erre a helyzetre, az ellopott órára, mindenkinek belenéztem a zsebébe! De rád egyáltalán nem emlékeztem, mert én is lehunytam a szemem, miközben kerestem!
Ez az igazi pedagógia lényege. Ahhoz, hogy jó útra téríts valakit egyáltalán nem kell megaláznod!
Magyarra átdolgozta: Pinto Renato
2021.01.15.
