Kedves Anya és Apa!
Kérlek Titeket, szavakkal és tettekkel is jelezzétek számomra, hogy továbbra is szerethetlek titeket, és segítsetek abban, hogy szoros kapcsolatot tudjak fenntartani mind a kettőtökkel! Mindazok után, hogy a gyerekvállalás közös döntésetek volt.
Ne állítsatok engem a konfliktusaitok központjába: nem szeretek sem tanúvá, sem döntőbíróvá válni, és a „postás” szerepet is nehezen viselem. Ne feledjétek, hogy minden, amit egymás ellen tesztek, nekem fáj a legjobban!
Kérlek, hogy egymás előtt se kritizáljatok engem, még akkor sem, ha úgy gondoljátok, hogy igazatok van! Annak ellenére, hogy a párkapcsolatotok nem működött, továbbra is a szüleim vagytok, és csak arra van szükségem, hogy a legjobb módon láthassalak Titeket. Ne veszekedjetek azon, hogy kivel legyek: mindkettőre szükségem van!
Kérlek, ne hozzatok engem a választás helyzetébe, mert számomra ez kínzás; lelkiismeretfurdalásom támad azon szülőm iránt, akivel nem lehetek együtt. Tudatosítsátok bennem folyamatosan, hogy a kapcsolatotok zátonyra futása nem az én hibám, mert ha ez nyilvánvaló is számotokra, mégis felelősnek érzem magam!
Amikor dühöt láttok rajtam, miután az egyikőtökkel töltöttem a hétvégét, az nem azért van, mert a másik folyamatosan csúnyákat beszélt rólad. Ez azért van, mert szenvedek attól, hogy nem tudunk többé együtt lenni, mint régen.
Ne okozzatok nekem csalódást a látogatási ígéretekkel vagy olyan programokkal, amelyeket aztán nem tartotok be. El sem tudjátok képzelni, mennyire várom az együtt töltött pillanatokat, és mennyi fájdalmat okoz nekem a hiányotok.
Hadd szerethessem az új partnereteket. Bár nehéz elfogadni az új helyzetet, de nem akarom, hogy a távolság tovább táguljon köztünk.
Ne kérjétek tőlem azt sem, hogy kémkedjek vagy beszámoljak arról, mi történik a másikkal, mert ilyenkor becstelennek érzem magam! És kérlek, ne használjatok fel a bosszú eszközeként!
Higgyétek el pontosan tudom, hogy a házasságotok véget ért, a családi kapcsolatunk azonban más, és a kötelek hármunk között mindig megmarad.
Értsétek meg, habár számotokra a különválás egy esély teremthet egy új élet megkezdésére, számomra ez akkor is annak a lehetőségének elvesztése, hogy olyan emberek mellett nőjek fel, akiket a legjobban szeretek!
2 Comments
“Értsétek meg, habár számotokra a különválás egy esély teremthet egy új élet megkezdésére, számomra ez akkor is annak a lehetőségének elvesztése, hogy olyan emberek mellett nőjek fel, akiket a legjobban szeretek!”
Ez a mondat azt sugallja, hogy egy válás (csak) rossz egy gyereknek. Egyrészt a magam tapasztalatán mondhatom, másrészt ma már a legtöbb tanulmány is azt mondja, hogy egy rossz házasságban/kapcsolatban felnövő gyereknek sokkal rosszabb, mintha elválnának a szüleik és békében, boldogságban láthatná őket.